Tájékoztató
Mi a klíma?
Az időjárás több részből áll, olyanokból, mint a napsütés, az eső, a szél, a fagy és a havazás. Egy térség vagy régió klímáját az azon a területen hosszú ideje és rendszeresen ismétlődő hőmérsékleti jellemzők, az esőzések, a szél és a további időjárási események együttesen alakítják.
Ahol lakunk tapasztalatból tudjuk, hogy nyáron milyen idő várható és milyen lesz az időjárás télen, az évszakok kiszámíthatóan ismétlődnek, ami együttesen alakítja a terület klímáját. Magyarországon nyáron meleg napok és kevés eső, télen pedig fagyos idő és havazás volt az elmúlt évszázadokban a jellemző. Ezekre a rendszeresen megtapasztalt jelenségekre számtalan népi bölcsesség született, például a „Sándor, József, Benedek zsákban hoznak meleget” vagy „ha Medárd napján esik, negyven napig esni fog”.
Kérlek, nézd meg az időjárásról szóló videót:
Mit jelent a klímaváltozás?
Egyre gyakrabban fordul elő, hogy egy területen a régóta megismert és kiszámítható időjárás egyre gyakrabban eltér a megszokottól, és télen gyakran hiába várjuk a hóesést vagy tavasszal a növények hiába várják az éltető tavaszi esőt. Amikor ezek a változások egyre gyakrabban fordul elő, akkor beszélünk klímaváltozásról. A klímaváltozás hosszú idő alatt lezajló folyamat, hatásai egyes területen hamarabb, máshol később tapasztalhatók.
Az klímaváltozás az ország más-más területein máshogyan és eltérő gyorsasággal történik. A következő évtizedekben Magyarországon egyre nagyobb lesz a nyári meleg, az eső máskor esik, mint megszoktuk és az évszakok is kisebb-nagyobb mértékben megváltoznak.
Mi változik a klímaváltozás miatt?
Az emberi tevékenység miatt kialakult éghajlati változások nagy hatással vannak az állatokra és a növényekre egyaránt. A klímaváltozás miatt változások lehetnek a körülöttünk levő erdők állataiban és a növényekben, mert lesznek olyanok, amik könnyen tudnak az időjárásban történt változásokhoz alkalmazkodni és lesznek olyanok, amik nagyon nehezen. Az élővilág jelentős része képes a környezetében történt változásokhoz alkalmazkodni, ha ehhez elég hosszú idő áll a rendelkezésére. Azok, az erdőkben és réteken élő állatok és növények lesznek szerencsések, amik gyorsan tudnak a szokásaikon változtatni és a megváltozott időjárás nem zavarja majd őket.
Mi változhat körülöttünk?
A Balaton és ezen belül Badacsony környéke egyedi mikroklímával rendelkezik. Ezt az különleges környezetet nem csak a Balaton közelsége határozza meg, hanem a sajátos geológiai és felszíni adottságok is. Az éghajlatban történő folyamatos változás várhatóan jelentős hatással lesz a Badacsony környéki egyedi környezetre, az állat és növényvilágra.
Ha az éghajlatban és a klímában a változás nagyon nagy, és nem akkor esik az eső vagy süt a nap, amit az élőlények hosszú évszázadok alatt megszoktak, akkor az erdők és mezők élőlényei közül több is lesz, ami vagy más területekre költözik, vagy egy idő után már egyáltalán nem lesz itt megtalálható.
Az ember az éghajlatban bekövetkező változásokat sokkal később veszi észre, mivel a településeken biztonságos épített környezetben él.
Mi okozza a klímaváltozást?
A Földet vékony gázburok veszi körül, amit légkörnek hívunk. Ez a vékony réteg óvja a Földet és annak élőlényeit és enyhíti a Napból érkező hőt, óv minket az végtelen űrből érkező káros sugaraktól. A légkör nélkül nem lenne a bolygón élet.
A légkör legnagyobb része kétféle gázból áll: a legtöbb a nitrogén és nagyon sok az oxigén, miközben kevés egyéb fajta gázok és anyagok is megtalálhatók benne: például szén-dioxid, por, vízgőz, és egyéb anyagok. A Föld légköre segít a környezetünket olyan melegen tartani, ami az emberek és az élőlények számára megfelelő.
Kép forrása: Micsoda idő! Miért változik a klíma? című könyv (Laura Ertiom és Mari Ahokoiv; Cicero kiadó)
Mi az az üvegházhatás?
A Föld légköre a Naptól érkező sugárzás nagy részét átengedi és a Földet elérő sugarak melegítik a földfelszínt, ami lehetővé teszik a kellemes életet a Földön. A Földre elért sugárzás egy része ezután a légkörben marad és az ott lévő anyagok, és a felhők nem engedik elszökni az űrbe. Ekkor a légkör olyan lesz, mint egy üvegtető, amely egyes fajta sugarakat átenged a világűrbe, másokat azonban fogságban tart. Ez nagyon hasonlít ahhoz, mint amikor egy szép üvegházban akkor is kellemes meleg van, ha közben a kertben már hideg őszi szél fúj. Minél nagyobb ezeknek az üvegház hatású gázoknak a mennyisége a légkörben, annál hosszabb ideig melegítik a napsugarak a Földet, vagyis annál magasabb lesz a hőmérséklet.
Napjainkban a Föld éghajlata gyorsabban változik, mint valaha a Föld története során.
Mi miatt kerülnek káros anyagok a légkörbe?
Amikor energiát termelünk ahhoz, hogy tudjunk közlekedni, a házunkban melegedni, ételt tudjunk készíteni, vagy azért, hogy működtetni tudjuk a számítógépet, telefont, mosógépet, akkor valamennyi káros anyagot juttatunk a levegőbe. Az emberek közös célja, hogy ez a káros anyag minél kevesebb legyen.
Hogyan változtathatunk rajta?
Az emberiség közös célja, hogy a légkörben levő üvegház hatású gázokat csökkentse, ezért igyekszünk olyan módon élni, hogy az üvegház hatású gázokból minél kevesebb jöjjön létre:
- takarékoskodunk az energiával,
- odafigyelünk a vásárlásra és csak azt vesszük meg, amire szükségünk van,
- igyekszünk tömegközlekedéssel utazni
- vigyázunk a körülöttünk található dolgokra, értékekre
- nem pazaroljuk sem az ételt, sem a vizet,
- óvjuk a természetet és a környezetünket
Mi az a megújuló energia?
Megújuló energiaforrásnak nevezzük azokat, amik felhasználásuk közben nem fogynak el, mindig rendelkezésre állnak és lehetőleg kevés káros anyagot hoznak létre a használatuk közben. Milyen megújuló energiák vannak?
- Napenergia, amivel áramot lehet előállítani vagy melegvizet készíteni.
- Szélenergia, ami a szél felhasználásával tud áramot lehet előállítani.
- Vízenergia, ami a folyók, tengerek vizeinek a mozgását alakítja át árammá.
- Geotermikus energia, ami a Földnek a hőmérsékletét használja fel energiatermelésre.
És a jövőben biztosan felfedezünk még számos megoldást.
Nézd meg a következő rövid videót!
Miért fontos az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás? Mit jelent az adaptáció?
A változó időjáráshoz való alkalmazkodás nagyon fontos feladatunk, amit a következő években minél jobban kell csinálnunk. A változó időjárási körülmények lehetnek például a hetekig is eltartó nagyon meleg napok, a hosszú ideig tartó eső nélküli napok, esetleg a rövid idő alatt lehulló nagyon sok eső, vagy a havazás nélküli tél.
Az adaptáció azt jelenti, hogy alkalmazkodunk a megváltozott körülményekhez. A klímaváltozáshoz való alkalmazkodáskor a változó éghajlati körülményekhez igyekszünk megfelelően alkalmazkodni.
Hogyan lehet alkalmazkodni (adaptálódni) a változásokhoz?
A klímaváltozásnak nagy hatása lehet az emberek egészségére. Például a hőséghez való alkalmazkodásnál figyelni kell, hogy az idősek, betegek és a kisgyerekek a nagyon meleg napszakokban ne érje hőguta, vagy a meleg okozta kiszáradás. Az alkalmazkodás részeként igyekszünk lakásainkat, házainkat olyanná alakítani, hogy a gyakori nyári hőségben élhető hűvöset adjanak.
Az alkalmazkodásban fontos lépéseket tehetünk mi magunk is, de a településen együtt élő lakosok közösen is. A lakók közös összefogással tudják megvédeni a városukat az egyre nagyobb esőzések okozta károktól, közös megoldásokat kell kitalálni a patakokon lezúduló nagyobb vizek ellen is, hogy meg tudjuk védeni a házainkat, kertjeinket.
Badacsony és környéke a Balatonfelvidéki Nemzeti Parkon belül a Tapolcai-medence tájegységhez tartozik. A környék bazalthegyei különleges geológiai emlékek és egyben számos ritka növény- és állatfaj élőhelyei is. A gazdag természeti értékek részét képezik a hegyek lábánál elterülő szőlőhegyek és a települések egyedi építészeti emlékei.
A hajdani vulkáni működés képződményei a tanúhegyek, melyek bazalt képződményein kialakult egyedi éghajlati és geológiai viszonyai számos növényi ritkaságnak adnak otthon.
A Badacsony fontos természetvédelmi terület, 1965-ben nyilvánították Tájvédelmi Körzetté, valamint Natura 2000 terület, ezért természeti értékeinek és ökoszisztéma-szolgáltatásainak megőrzése kiemelten fontos feladat.
A Balaton térsége természetvédelmi terület, ahol nem csak a helyi értékek és különleges fajok megvédése a cél, hanem az időszakosan idelátogató madarak megtartása is.
A változó éghajlat miatt a környezetünk fokozatosan átalakul. Főleg az erdőkben, réteken, folyópartokon nehéz az állatoknak és növényeknek az időjárás változásához alkalmazkodni. A változás ideje alatt gyakran előfordul, hogy új növények és állatok jelennek meg a területen (ezek az inváziós fajok), akik egyre kevesebb helyet hagynak a már ott élő állatoknak, növényeknek.
Ha érdekelnek az invaziv fajok, olvass bele az ezen a linken elérhető összefoglaló kiadványba:
Értékes élőhelyek Badacsonytomajon és környékén
A Badacsony tölgyesei, bükkösei és sziklás lejtői értékes élőhelyek, megőrzésük a klímaváltozás ellenére fontos feladat. A hegy erdővel borított részeinek jó élőhelyet adnak az itt élő védett állatoknak, amik közül különleges a zöld gyík, az erdei béka és a vízisikló, míg védett madarak közül vörös vércsét, gyurgyalagot és kövirigót figyelhetünk meg. A hegy sziklás lejtői összesen 11 védett növényfaj életteréül szolgálnak, többek között a sziklai ternye, a deres csenkesz és a sárga kövirózsa.
Az itt élő növények és állatok sokféleségére és életterére is jelentős változások várhatnak a klímaváltozás következtében.
Néhány különleges élőlény Badacsony környékén:
Mit tehetünk mi, hogy megóvjuk az erdőinket? Sokat! Azzal, ha a kirándulások, erdőjárások során betartjuk az erdőjárás szabályait és nem hangoskodunk, nem riasztjuk fel az erdő vadjait, nem szemetelünk, nem okozunk tüzet.
Miért jó az éghajlatnak a szelektív hulladékgyűjtés?
A már nem használható dolgokat az emberek legtöbbször kidobják, pedig sokat hallani a hulladékok fontosságáról. A kidobott tárgyak egy része azonban nem felesleges szemét, hanem nagyon hasznos anyag, amikből újra lehet értékes dolgokat készíteni. A szelektíven gyűjtött hulladékokból könnyen kiválogathatók az újra felhasználható anyagok. A szelektív gyűjtés lényege, hogy egymástól elkülönítve gyűjtjük az újrahasznosítható hulladékot a kidobásra való szeméttől.
Újra hasznosítható anyagok például a papír, a konzervdobozok és üdítős italok fémje, a műanyag palackok és dobozok. Ezekből az anyagokból újra tárgyak gyárthatók, melyek készítésekor nem kell bányászni, fát kivágni, kőolajat termelni, hanem a szemetet lehet újra hasznosítani. Ezzel a módszerrel kevesebb káros anyag keletkezik a gyártás folyamatában, kevesebb üvegház hatású gáz keletkezik és a klímaváltozás is lassabb folyamattá változik.
Egyes tárgyak újra használhatók átalakítások nélkül is, amiket mi már nem használunk, de mások számára nagyon is értékes lehet. Ilyenek a használt ruhák, bútorok, könyvek, amiket továbbadva másoknak csökkenthetjük az új termékek gyártását, amikhez gyakran bányászni, fát kivágni, kőolajat termelni szükséges. Vannak olyan hulladékok, amiket mi magunk is újra hasznosíthatunk. Ilyenek a konyhai hulladékok, amikből komposztot készíthetünk. A konyhában keletkező maradékok egy részét összegyűjtve és külön tárolva elkészülhet az értékes komposzt, amiket növényeink talajához keverhetjük